Hogy miért is piros pöttyös?

2007 szeptember 19. | Szerző: |

Vettem egy gyönyörű piros pöttyös ruhát a nyár folyamán! Persze hogy elmentem benne ide-oda ( imádok csinosan felöltözni) Általában nem is hagyják megjegyzés nélkül a pasik. Bár sokszor úgy érzem, hogy túlöltözök. Mindenki csak farmerben, meg valami kis felsőben, én meg csini szoknya – nem rövid, mert azt nem szeretem, meg nem is áll olyan jól. Az egyberuhák a kedvenceim:) most csak azért bánom, hogy vége a nyárnak, mert majd csak jövő nyáron tudom őket újra felvenni!!!


Igen, tudom, hogy jól mutatok ezekben a ruhákban…de valami mégis van, ami miatt nem jön össze a pasi. Igen, szeretem magam megmutatni, szeretem, ha bókolnak, kell a kis lelkemnek. Megtanultam elfogadni is a bókokat, ami nem kis feladat. Mindig legyintettem, “áh, ne hülyéskedj már, csak egy szimpla ruha”. Nem, ilyenkor el kell hinni! Én csak akkor dicsérek meg valamit, vagy valakit, ha tényleg úgy gondolom. Ha nem tetszik inkább nem mondok semmit – és úgy veszem, hogy mások is így vannak vele!


Első alkalommal amikor felvettem a piros pöttyös kis ruhám, egy srác beszólt nekem a Margitszigeten: “A piros pöttyös az igazi!” Elsőre furcsán néz az ember, de jobban elgondolkoztam a dolgon: hát nem ezért vettem meg ezt a ruhát? hogy észrevegyenek? és jó megjegyzéseket tegyenek rám? IGEN,IGEN! Pont ezért vettem! Nem akarok ici-pici szürke egér lenni! Nem is vagyok az, legalábbis nem érzem annak magam! Meg van az egészséges önbizalmam, azt hiszem:)


Akkor ennyit piros pöttyösről!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!